Összezavarodtam.Félek.Fáj.

Egy undok törpe követ,

Csodaország kapuján át.

 

Egyedül vagyok.Nem is.Talán.

Sötét van.A szeme világít.

Jó ég!!!!Hol a hazám???

 

Bolyongok.Fázom.Elfutok.

Az árnyék nyomoban libeg.

Mellettem kismadár piheg.

 

Loholok,lihegek,sírok is már.

Emlékek.Itt van!!Láthatom hát...

Hozzábújok.Elengedem.Eltűnik.

 

Az árnyak jobban kísértenek.

Tedd le!!!Fuss!!!

Csak a szívem ne hagyd itt...

 

Vedd kezedbe.Vigyázz rá!

Nélküle nem élhetek!!!

Kérlek!Segíts nekem...!

 

Látom a kiútat.Fény.Meleg.

Megkondult egy harang,

S Te eldobtad szívemet.

Oldal: Ádámnak talán
Költemények mindenkinek :) - © 2008 - 2024 - verseloske.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat