Elképzeltem magamban egy csodálatos tájat,
Hol nincs csalódás,hazugság,szerelem,sem vágyak.
Elképzeltem,s most egyedül,de boldogan itt állok,
s ezt az érzést a világnak kikiáltom.
A tenger sós,meleg vize simogatja kezem,
A nap forró érintése kényezteti lelkem.
Langyos szellő fujdogál oly lágyan,
A pálmafák illata,a csend:ez volt a vágyam.
Sehol sincs senki,állatok sem kószálnak,
Érzem a töretlen csend csókolja orcámat.
A távolban pár sirály feltűnt épen,
S a daluk is boldog eképpen.
Gyümölcsök vesznek körül,s az izük,
Az Érzékek Istene mellettem ül.
S lustálkodva,pihenve nem gondolok másra,
Csak ez lehet minden ember vágya.
S nem ébredek fel többé...