Itt ülök újfent,régi szokásomhoz híven,

Senyvedek az első padban,

Mivel lógni nem merek.

 

Esik a hó,az óra végét remélik,

Mindenki  a saját élményeit meséli.

Csak én vagyok egyedül.

 

Nem is tudom,ez miért van,

De nagyon ENGEM nem zavar.

S Veled mi a pálya?

 

Hülye helyzatban hagytál,meg is bántódtam,

Sebes lekemnek csalódások bőven jutottak.

S erről Te tehetsz!

 

Nem gondoltam volna,hogy idáig jutok,

Hogy a kezdeményezésbe -Veled- ennyire megbukok.

Az életem egy groteszk mese.

 

Minek kezdtél bele,ha nem is akartad,

Miért rajtam gyakoroltad,

Milyen kegyetlennek lenni?

 

Nem értem az okot,de az okozat követ,

El akarom feledni a fájó eseményeket.

S egyszer majd boldogan felsóhajtok.

Oldal: Biosz órán
Költemények mindenkinek :) - © 2008 - 2024 - verseloske.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat